„Az autizmus a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, és a rugalmas gondolkodás veleszületett, egész életen át tartó zavara. Az egészségesen fejlődő kisgyermek gyorsan és különös erőfeszítés nélkül elsajátítja a világ és benne a többi ember megértéséhez szükséges készségeket. Megtanulja, hogyan teremtsen kapcsolatot másokkal, képes együttérzésre, ki tudja fejezni kívánságait, gondolatait, és örömét leli a változatosságban, a tevékenykedésben, a játékban. Az autizmussal élő emberek számára ezeknek a látszólag egyszerű, hétköznapi, valójában életfontosságú képességeknek a megszerzése még alacsony szinten is óriási fáradságba kerül, és szakszerű segítség nélkül szinte elképzelhetetlen.” (dr. Stefanik Krisztina).
Mindezekből érthetően következik, hogy az autizmussal élő felnőtt élethosszig valamilyen fokú támogatásra szorul, ugyanakkor megfelelő szintű és minőségű segítségadás mellett képes lehet többé-kevésbé önálló életvezetésre, munkavállalásra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése